Elég a sötétségből…napelem rendszer családi házra

Be kell hogy valljam, már nagyon unom ezt a szürkületet. Persze biztosan nem vagyok ezzel egyedül, hiszen sokan hiányoljuk a fényt, a napot.

Azért mi emberek elég furcsák vagyunk, mert amikor nyáron 40 fok van, akkor arra vágyunk, hogy ne legyen már annyira meleg, amikor pedig hideg van, akkor az a bajunk. Soha nem az a jó, ami van. Na de én már nagyon unom, főleg miután hévégén megmutatta magát a nap. Nálatok sütött hétvégén?

Szombaton reggel csodás napsütésre ébredtünk. Alig vártam, hogy az aznapi teendőimmel végezzek, hogy kimehessek egy kicsit napozni.  Persze a délelőtt azért nem arról szólt, hogy én kimenjek, és egy kicsit töltődjek.sunset-1625073_640

Miután egész héten dolgozunk, és rohanás van, munkahely, az egyik gyerek, másik gyerek, külön órák…szerintem nem kell bemutatnom senkinek milyen az amikor egyszerre kellene 5 helyen lenni. Szóval a hétvége a főzésé, takarításé, na meg persze a mosásé. Lehet hogy vicces lesz, de tudjátok, hogy minek örültem a legjobban? Végre ki tudtam a ruhákat teregetni, és meg is száradt kint a napon, olyan erős volt. A délelőtt legboldogabb pillanata az volt, amikor kimentem, és kiteregettem, mert addig is a napon lehettem. A párom a garázsban szöszmötölt valamit egész nap. Talán 10 óra körül úgy döntöttem, hogy főzök egy kávét, és kiviszem neki, én meg ülök 5 percet a teraszon, hiszen oda sütött a nap, és olyan meleg érzetem volt.

A teraszon ücsörögve azt néztem, hogy a szomszédban valamit szerelnek a tetőn. Erről az oldalról annyira nem látszódott, különösebben nem is foglalkoztam vele, gondoltam biztosan valamit megigazítanak, megnéznek. Aztán csak később már a délutáni sétából hazafelé figyeltem fel hogy napelem rendszer került a családi házra.

Persze akkor már jobban érdekelt, hogy élveztem a napsütés minden pillanatát. Miután a gyerekek is végeztek, még ebéd előtt a hétvégi leckével, megbeszéltük, hogy ebéd után elmegyünk a közeli kis erdős részre sétálni, és állatokat lesni. Felénk igen csak sok a szarvas, és az őz. Amikor magasan van a víz szintje, akkor annyira közel jönnek a kert végéhez, hogy akár be is jöhetne. Talán egy órát lehettünk kint, de ennyi fényt, és napot szerintem egész télen nap kaptunk mint ebben az időszakban.

Aztán persze a vasárnap már nagy csalódás volt, mert már nem a napsütésre ébredtünk, hanem a borongós időre, és várható volt, hogy az eső is esni fog, már nem fogunk semerre menni. Azóta eltelt már 3 nap, folyton esik az eső. Tegnap még a hó is esett, ami egyenesen hervasztó volt, hiszen egész karácsonykor ezt vártuk, most már nem igazán vágytam arra, hogy havat lássak. A hőmérő szerencsére már nem kúszik annyira le, így meg nem marad a hó, de azért már elcserélném a havat egy kis napsütésre.