Be kell hogy valljam, már nagyon unom ezt a szürkületet. Persze biztosan nem vagyok ezzel egyedül, hiszen sokan hiányoljuk a fényt, a napot.

Azért mi emberek elég furcsák vagyunk, mert amikor nyáron 40 fok van, akkor arra vágyunk, hogy ne legyen már annyira meleg, amikor pedig hideg van, akkor az a bajunk. Soha nem az a jó, ami van. Na de én már nagyon unom, főleg miután hévégén megmutatta magát a nap. Nálatok sütött hétvégén?

Szombaton reggel csodás napsütésre ébredtünk. Alig vártam, hogy az aznapi teendőimmel végezzek, hogy kimehessek egy kicsit napozni.  Persze a délelőtt azért nem arról szólt, hogy én kimenjek, és egy kicsit töltődjek.

Miután egész héten dolgozunk, és rohanás van, munkahely, az egyik gyerek, másik gyerek, külön órák…szerintem nem kell bemutatnom senkinek milyen az amikor egyszerre kellene 5 helyen lenni. Szóval a hétvége a főzésé, takarításé, na meg persze a mosásé. Lehet hogy vicces lesz, de tudjátok, hogy minek örültem a legjobban? Végre ki tudtam a ruhákat teregetni, és meg is száradt kint a napon, olyan erős volt. A délelőtt legboldogabb pillanata az volt, amikor kimentem, és kiteregettem, mert addig is a napon lehettem. A párom a garázsban szöszmötölt valamit egész nap. Talán 10 óra körül úgy döntöttem, hogy főzök egy kávét, és kiviszem neki, én meg ülök 5 percet a teraszon, hiszen oda sütött a nap, és olyan meleg érzetem volt.

A teraszon ücsörögve azt néztem, hogy a szomszédban valamit szerelnek a tetőn. Erről az oldalról annyira nem látszódott, különösebben nem is foglalkoztam vele, gondoltam biztosan valamit megigazítanak, megnéznek. Aztán csak később már a délutáni sétából hazafelé figyeltem fel hogy napelem rendszer került a családi házra.

Persze akkor már jobban érdekelt, hogy élveztem a napsütés minden pillanatát. Miután a gyerekek is végeztek, még ebéd előtt a hétvégi leckével, megbeszéltük, hogy ebéd után elmegyünk a közeli kis erdős részre sétálni, és állatokat lesni. Felénk igen csak sok a szarvas, és az őz. Amikor magasan van a víz szintje, akkor annyira közel jönnek a kert végéhez, hogy akár be is jöhetne. Talán egy órát lehettünk kint, de ennyi fényt, és napot szerintem egész télen nap kaptunk mint ebben az időszakban.

Aztán persze a vasárnap már nagy csalódás volt, mert már nem a napsütésre ébredtünk, hanem a borongós időre, és várható volt, hogy az eső is esni fog, már nem fogunk semerre menni. Azóta eltelt már 3 nap, folyton esik az eső. Tegnap még a hó is esett, ami egyenesen hervasztó volt, hiszen egész karácsonykor ezt vártuk, most már nem igazán vágytam arra, hogy havat lássak. A hőmérő szerencsére már nem kúszik annyira le, így meg nem marad a hó, de azért már elcserélném a havat egy kis napsütésre.